Második nap

2015.07.30 22:51

4-en mentünk (én, apa és a nagyobbak) 14 órára. Még akkor ébredtek, de örűltek h jöttünk. K. ezt többször is elismételte a nap folyamán. " Köszönöm hogy eljöttetek hozzánk" 
Mindketten nagyon bújósak bármit csinálnak hirtelen abbahagyják odaszaladnak átkarolnak megpuszilnak és kijelentik hogy szeretlek. Aztàn elszaladnak... ( persze ez a szeretet nem nekünk szól még bárkivel így lennének aki kedves hozzájuk)
 

Nagyon okos gyerekek érzik mi van. Még csak 3. napja ismernek és egy szó sem esett arról kik vagyunk és miért jöttünk I. mégis a lehető leg természetesebb módon mondta apának: ha majd már teljesen nálatok fogok lakni akkor majd kicsit hiányozni fog Á. Néni.
 

Labdáztunk, virágot szedtünk. Folyton egymásra licitálnak. Ha valamelyikkel foglalkozol a másik rádakaszkodik h ne őt szeresd, hanem engem. 
Nem nagyon tudják mit jelent, hogy közös. Sokáig kell magyarázni, hogy egyszerre is jàtszhatunk. Labdázunk dobáljuk hol egyiknek, hol másiknak. Amíg folyamatos a váltás addig minden ok, de ha valamelyik kimarad azonnal elpityeredik h őt akkor nem is szeretjük....
 

Sok mindenért pityeregnek. K. és Niki csikizték egymást és közben kicsit meglökték I.-t., aki erre sírni kezdett h K. lökdöste. Amikor ezt K. meglátta ő is sírni kezdett, h ő akkor most megint rossz volt pedig nem akar az lenni. Nekem Á. módszere kicsit lelketlennek tűnt (korábbi eseteknél megfigyeltük) így a saját verziómmal oldottuk meg a kibékülést. 

Sokat fotózunk és kamerázunk. Egyrész, a családnak akik még nem találkozhatnak velük, másrészt, hogy legyen közös "múltunk". K. még sokszor keveri a régmúlt sérelmeit a jelen embereivel. (az óvónéni megverte, Á néni soha nem ad neki enni...) Szóval ezeket a képeket videókat bármikor visszanézhetik. Amúgy nagyon szeretik. Sokszor ők szólnak nekünk...lefotózod ahogy iszok, levideózod h meglocsolom a virágot... Aztán rohannak a kamerához és nem értik, h ha belenéznek miért nem magukat látják.
 

Sok az élmény, Á direktbe megkért legyünk kicsit szigorúbbak mert mikor visszavisszük őket érezni rajtuk, h túl sok jót kaptak. (???) Hogy lehet jóból túl sokat kapni...?

Elérhetőség

örökkönörökké krisztin77@gmail.com